Karácsonyi dekorációk királynője kétségkívül az adventi koszorú.

Az adventi koszorú története

Az advent a várakozás és a remény időszaka. Az advent azt jelenti, hogy „érkezés” vagy „eljövetel”, és arra késztet bennünket, hogy decemberben szaktsunk időt, és emlékezzünk arra, hogy miért jött világra Jézus karácsonykor. A hagyományok országonként változnak, de Jézus születésének megemlékezésének közös módja az adventi naptárak, koszorúk és gyertyák. Ideális esetben minden adventi hagyománynak decemberben minden nap szórakoztató tevékenységet kellene magában foglalnia, segítve bennünket abban, hogy emlékezzünk arra, hogy miért ünnepeljük karácsonyt.

Az Advent első említése a IV. században történt az egyházi vezetők találkozóján, amelyet a Sargossai Zsinatnak hívtak. Ez fokozatosan egy olyan évszak, amely egész decemberben elhúzodik. Az Adventi naptár egyik első említése 1851-ben jelent meg Elise Averdieck gyermekkönyvében. A történetben az Elisabeth nevű kislány decemberben meghallgatja a karácsonyi történet egy részét. Karácsonyi énekeket énekel, és képeket ragaszt a falra. Amint huszonnégy kép van a falon, tudja, hogy a karácsony végre megérkezett.

Mit szimbolizál adventi koszorú?

Az adventi koszorú először Németországban jelent meg 1839-ben. Egy Lutheránus misszionárius készítette a gyermekeknek egy kosár gyűrűjéből. Húsz piros gyertyát és négy nagy fehér gyertyát helyezett a gyűrűbe. A piros gyertyát hétköznap gyújtották meg, és a négy fehér gyertyát vasárnap gyujtották meg. Ezt nevezhetjük az adventi koszorú elődjének.
Később az adventi koszorú az örökzöld növénykből készült, ami a téli időszakban az örök életet szimbolizálja. A kör forma  emlékeztet,  Isten véget nem érő szeretetére és örök életre. Az adventi gyertyák gyakran az örökzöld adventi koszorún találhatók. Néha további díszekkel is díszítjük, mint a termések és piros bogyók. Vörös színük Jézus áldozata és halálát szimbolizálja. A családok az első gyertyát a karácsony előtti negyedik vasárnapon gyújtják meg, és minden vasárnap egy másik gyertyát gyújtanak meg az adventi koszorún.

Az adventi koszorú gyertyái

Az adventi gyertyák fényesen ragyogják be a sötétséget, emlékeztetve arra, hogy Jézus fényként jött a sötét világunkba. A gyertyákat legtöbbször kör alakú adventi koszorún helyezik el.

Skandináviában az evangélikus templomok gyertyát gyújtanak december minden napján. Karácsonyra összesen huszonnégy gyertya ég az aadventi koszorún. Egy másik adventi gyertya opció: egy gyertya, amelynek oldalán 24 vízszintes jel van. A gyertyát naponta meggyújtják, és addig égetik amíg a következő jelig megolvad. A leggyakoribb adventi gyertya hagyomány azonban négy gyertyát tartalmaz.

Karácsony előtti négy vasárnap mindegyikén egy-egy új gyertya ég az adventi koszorún. Minden gyertya valami mást képvisel, bár a hagyományok eltérőek. Gyakran az első, második és negyedik gyertya lila; a harmadik gyertya rózsaszín. Néha minden gyertya piros.

Más hagyományokban mind a négy gyertya kék vagy fehér. Néha egy ötödik fehér gyertyát helyeznek középre, és karácsony napján világít Jézus születésének megünneplése jeléül.

Mit szimbolizálnak az adventi koszorú gyertyái?

• Az első gyertya a reményt szimbolizálja, és „Próféta gyertyájának”  nevezik. Az Ószövetség prófétái, különösen Ézsaiás, reményben várták a Messiás érkezését.
• A második gyertya hitet képviseli, és úgynevezett „Betlehemi gyertya”. Máté megjósolta, hogy a Messiás Betlehemben születik, amely szintén Dávid király szülőföldje.
• A harmadik gyertya az örömöt szimbolizálja, és a „Pásztorok gyertyájánk” is nevezik. A pásztorok nagy örömére az angyalok bejelentették, hogy Jézus alázatos, lényegtelen az emberekhez hasonlít. A liturgiában a rózsaszín az örömöt jelenti.
• A negyedik gyertya a békét képviseli, és az úgynevezett „Angyalok gyertyája”. Az angyalok bejelentették, hogy Jézus azért jött, hogy békét hozzon a fölre illetve, hogy közelebb hozza az embereket Istenhez és egymáshoz.
  Az (opcionális) ötödik gyertya fényt és tisztaságot képvisel, és „Krisztus gyertyájának” nevezzük.

Adventi koszorú és hagyományok a világ körül

Néhány adventi hagyomány, amelyet a világ minden táján gyakorolnak: A keleti ortodox egyházakban a hívők részt vesznek egy Betlehemi böjtben, amely november 15-én kezdődik és december 24-én ér véget. Ebben az időszakban tartózkodnak a hús, tejtermékek, halak, borok és olajok fogyasztásától. Reménykednek, hogy a böjt segít nekik, hogy jobban kitárhassák szemüket Istenre és Királyságára.

A spanyolul nyelvi világ nagy részében egy „Posadas” nevű szokást alkalmaznak. „Posadas”: „menedék” vagy „szállás”, és december 16-24-ig tart. Az emberek egy csoportja felidézi József és Mária útját Názáretből Betlehembe. Terveznek egy útvonalat, és házról házra utaznak, és kérnek szállást. Minden ház „vendéglátó” szerepet játszik, és nem fogadja be őket. Az utolsó házban mindenkit felkérnek imádságra és frissítőkre.

A Jesse fa magában foglalja a házi díszeket, amelyek egy kis fán lógnak. A díszek az Ószövetségi Jézusról szóló próféciát képviselik, vagy ókori őseiket képviselhetik Jézus vonalon. Különböző könyvek állnak rendelkezésre a Jesse díszítéssel együtt.

Luca napja (vagy St. Lucy) december 13-án reggel történik. A ház legidősebb lánya fehér ruhában, piros szárnyas ruhában, és "adventi koszorút" visel a gyertyákkal a fején. Szülői hálószobájába reggelit, kávét, mézeskalács sütiket és sáfrányos zsemlét készít be. A fiatalabb lányok követik a legidősebbeket, és egy gyertyát tartanak a kezükbe. A testvérek, úgynevezett „csillagos fiúk”, magas, hegyes kalapokat viselnek.

Kínában a keresztények dekoratív papírlámpákkal világítják meg otthonukat. Néhányan „fényfát” díszítenek papír láncokkal vagy virágokkal.

Az első nyomtatott Adventi naptárat 1908-ban Gerhard Lang nevű német alkotta. Fiúként az anyja húszonnégy sütit varrt egy doboz fedelére. December minden napján evett egy sütit. Ez a hagyomány arra ösztönözte őt, hogy hozzon létre egy naptárat. Ma, az adventi naptár népszerű eszköz a családok és gyermekek számára, hogy számolhassák a napokat karácsonyig.

Adventi koszorút készítenél saját kezűleg? Gyere és nézd meg, hogyan kell!